Ekcéma

Az ekcéma manapság az egyik leggyakoribb bőrbetegség, tulajdonképpen nem más, mint egy bőrgyulladás.

Az ekcéma legjellemzőbb tünetei:

• viszketés
• bőrpír
• hólyagképződés
• nedvedzés
• hámlás
• majd később a bőr megvastagodása

Az ekcéma nem fertőző megbetegedés. A betegség kezdetén éles határú elváltozás, mely később testszerte szóródhat. Az ekcéma tünetei többször visszatérhetnek. Lényegében a bőrt ismételten, vagy folyamatosan érő kémiai és fizikai ártalmak hatására kialakuló késői típusú allergiás túlérzékenység. Az ekcéma készség egyes családokban generációkon át öröklődhet, de bizonyos körülmények között az ekcémás kiütések bárkin megjelenhetnek. Az ekcéma kezdeti tünete a bőr megvastagodása és ezen a területen hólyagok megjelenése. A hólyagok később tűszúrásnyi nedvező, hámhiánnyá alakulnak, melyet pörk fed. Az elváltozás később távolabbi bőrterületeken is megjelenhet. Csak a kiváltó ok megszűnése után és igen lassan gyógyul, de visszaesésre hajlamos folyamat. Az ekcéma a típusos nedvező, gyulladásos tünetektől eltérő formában is megjelenhet. Felléphet a szemhéj ödémájával, kötőhártya-gyulladással, vagy akár kiválthat ajak- és íny gyulladást is (pl: fogszabályzó készülékek).

Az ekcéma utalhat fogászati fémallergiára!

A fémallergiás esetek száma az utóbbi évtizedekben jelentősen megnőtt. Ehhez nagymértékben hozzájárult a bizsuk és piercingek viselésének elterjedése és az implantációs technikák térnyerése! 

A késői allergiás reakciók okozói egyértelműen a fémek, elsősorban:

• Nikkel
• Króm
• Kobalt
• Réz
• Arany
• Titán
• Amalgam
• Higany

Az ekcéma utalhat ételintoleranciára

A dermatitis az ekcémával szemben olyan bőrpírrel, ödémával járó gyulladás, amely nem túlérzékenységi tünet, hanem csak a kiváltó anyaggal történő érintkezés helyére szorítkozik, de nem szóródik. Ilyenkor a folyamatot kiváltó ártalom nem allergiás folyamatot indít el.

Az ekcéma több megjelenési formája ismert.

Bizonyos jelenségek és tünetek azonban majdnem minden esetben megtalálhatók:

• viszketés
• baktérium - felülfertőződés
• szaru réteg hiánya

A kontakt allergia a bőrt ismételten vagy folyamatosan érő kémiai vagy fizikai ártalmak hatására kialakuló késői típusú túlérzékenységi folyamata.

Kontakt ekcéma

Valamely kémiai anyaggal való közvetlen érintkezés hatására kialakuló, elsősorban késői típusú allergiás reakció, mely krónikussá válhat. A kontakt ekcéma az ún. civilizációs betegségek körébe tartozik. Halmozott megjelenése az utóbbi évtizedekre szorítkozik, mert a XXI. században a kontakt ekcéma kialakulására a munkahelyi és az otthoni környezet számos lehetőséget nyújt. 

A kontakt ekcéma allergiás reakció eredménye, késői típusú érzékenység bőrtünete, amely valamely kémiai anyaggal való közvetlen érintkezés során keletkezik. Az ekcéma kialakulásánál első lépésként az allergénként fellépő kémiai anyag behatol a bőrbe és a bőr fehérjéihez kapcsolódik. Ez a fehérjéhez kötött anyag a szervezetben lévő szabad limfocita sejteket provokálja. Amikor ez az anyag a szervezettel ismételten találkozik, e specifikus sejtek védekező reakciót indítanak el, amelynek szemmel látható tünete a kontakt ekcéma.

Kialakulásának oka a beteg környezetében (otthonában, munkahelyén) található valamely egyszerű kémiai anyag, amelyre az idő folyamán, a tartós érintkezés révén túlérzékennyé vált. Az ekcéma kifejlődésében az idő tényező szerepe is jelentős. Az allergiás reakciók megindulásától az ekcéma kialakulásáig 6-14 nap szükséges. A túlérzékeny szervezetet érő ismételt allergén hatások során a bőr tünetei 24-48 óra múltával jelentkeznek.

Környezeti allergének közül jelentős szenzibilizáló hatása van a természetes növényi anyagoknak is. A különböző növényekkel vagy extraktumaikat tartalmazó gyógy-vagy kozmetikai készítményekkel történő érintkezés helyén is kialakulhat kontakt ekcéma, melyet a napfény még provokálhat is.

A kontakt ekcéma kifejlődését befolyásolják a kérdéses allergén tulajdonságai is, és az allergén túlérzékenyítő hatásának erőssége is, amely elsősorban a foglalkozási eredetű kontakt ekcémák kifejlődésében döntőek. Ebből a szempontból a legerősebb allergén, amely kontakt ekcémát vált ki:

• króm
• nikkel
• terpentin
• formaldehid

Az ekcémára hajlamosító tényezők lehetnek veleszületettek és egyéniek (pl. a betegnél egyidejüleg fennállhat más bőrbetegség is).

Az ekcéma kifejlődését a bőr pH változása, sérülése, gyulladása is elősegítheti. A különböző felmérések alapján a nőknél gyakoribb a kontakt ekcéma és a bizonyos allergénekkel szembeni érzékenység is. Olykor ez a gyakoriság kétszerese a férfi betegeknél tapasztalt ekcémás elváltozásoknak. Jelenleg a házimunkával és a nőknél hajlamosítő tényezőként gyakrabban észlelt kézekcémákkal és a divatos bizsuk viselésével magyarázzák ezt a jelenséget.

A kontakt ekcéma kifejlődése már gyermekkorban is megfigyelhető, de leggyakrabban 20-50 éves kor között jelentkezik.

A kontakt ekcéma kivizsgálása

A kontakt ekcéma kivizsgálása ún. epikután próbával vagy rátevési próbával történik. Epikután teszttel végezhető próbák:

• fogászati allergia próbák
• fém allergia próbák
• környezeti standard sor
• illatanyag érzékenység kimutatása
• ételtartósító és adalékanyag kimutatása

A vizsgálat során a kérdéses allergéneket a már tünet mentes beteg hátbőrére helyezik fel, a leolvasást 20 perc múlva, majd 48 óra múlva, illetve 96 óra múlva végzik. 

Magyarországon a leggyakoribb vegyi allergének előfordulása azonos a világszerte végzett vizsgálati eredményekkel.

Vezető allergének:

• króm
• nikkel
• perubalzsam
• parafenildiamin
• illatanyagok

Leggyakoribb allergiás kontakt ekcémát kiváltó anyagok: fémek, latex, kozmetikumok, illatanyagok, hajfestékek.

A fémek által kiváltott kontakt ekcéma gyanúja akkor merül fel, ha a tünetek a bőrön először kizárólag a fémmel érintett bőrfelületen jelentkeznek (csuklón a karóra alatt, a fülcimpán a fülbevaló helyén vagy akörül, a nyakon a lánc alatt). Ilyenkor erősen viszkető érzés kiséretében a bőr megpirosodik, majd pici nedvező hólyagocskák jelennek meg a bőrfelületen. A nikkel által kiváltott kontakt ekcémát válthatnak ki és tarthatnak fenn a nikkeltartalmú, a szájba épített fémfogak és fémhidak is.

A szennyeződésként fémeket, igy többek között nikkelt tartalmazó mosószerek ugyancsak jelentős szerepet játszhatnak az allergiák fenntartásában. Gyakran fordul elő együttesen nikkel- és kobalt érzékenység, sőt legtöbbször ezek króm érzékenységgel is társulnak, mivel a kontakt ekcémát előidéző fémek szennyező anyagként szintén sokféle termékben együttesen fordulnak elő. A kobalt és króm ötvözetek elsősorban a fém fogpótlásokban szerepelnek, a nikkel által kiváltott kontakt ekcémához társul a palládium és réz kontakt allergia is. A palládiumot ékszerek előállításánál és fehér arany helyettesítésére használják, így az érzékenység kialakulására a fogászati beavatkozás előtt is lehetőség van. Mivel a nikkel és a palládium a periódusos rendszer azonos csoportjához tartozik. A higany vegyületek allergizáló hatása elsősorban az amalgám tömések kapcsán merül fel. Nem mellékes, hogy az amalgám, arany, ezüst, réz, cink és ón tartalma is részt vehet a száj nyálkahártya tünet kialakulásában. Az amalgámban levő higany toxikus hatásáról a szakmai vélemények megoszlanak.

A fémek után a leggyakoribb kontakt ekcémát okozó szer a parafeniléndiamin (PPD) nevü festékanyag. Ekcémát okozó hatása csak nem 100 éve ismert, igen erős bőrgyulladást okoz, de bevérzéseket is kiválthat. Kozmetikai festékekhez (haj, szempilla) textiliák, bőrök és gumianyagok sötét szinre festéséhez is használják. A parafeniléndiamin okozta ekcémás bőrgyulladás jellemző megjelenési helye hajfestés esetén a hajas fejbőr, szemfestéskor a szemhéjak gyulladása. A tenyéren is előidézhet kontakt ekcémát a sötét színű kézitáska használata, nőknél és férfiaknál egyaránt. A növényi eredetü balzsamok túlérzékenyítő hatása is régóta ismert. A perubalzsam kontakt urticariat (csalán kiütést) is provokálhat. Számos kozmetikai készitményben parfüm, krém, kölniviz illatanyagaként, konzerváló szerként is szerepelhet.

A formaldehid a szappanok, dezodorok hatóanyaga, de tartalmazhatják a haj- és körömlakkok. Sőt hajimpregnáló- regeneráló készitmények is. Fellelhető az arckrémekben konzerválóként, továbbá egyes ruhanemükben pl. harisnyákban, fehérnemükben. Alkotórészét képezheti a faimpregnáló szereknek, ragasztó anyagoknak, műanyag tartalmú textiliáknak, valamint a fogtechnikában is tartalmazzák.

A latex számos gyógyászati segédeszközön is megtalálható / gumikesztyűk, katéterek, tubusok, gumicsövek, decubitus párnák, ujjvédők, fogászati anyagok/ Az egyik leggyakoribb expozitió a gumikesztyű és a kondom alkalmazásával történik. Figyelni kell a keresztreaktivitásra is. Latexérzékeny egyéneken megfigyeltek banán-, gesztenye-, mogyoró, kivi-, ananász érzékenységet is.

Élelmiszeradalék anyagok, ételtartósítószerek:
Az ételek illetve élelmiszerek mellékhatásaiért az különböző adalékanyagok is felelőssé tehetők.

Megkülönböztetünk:

• Természetes adalékanyagokat / kazein, zselatin, szója, búzaglutén, fűszerek, ízjavítók természetes színezékek/
• Mesterséges adalékanyagokat E.210, /bezoesav, E,200, Na. glutamát, Tatrazin, Carmosin,, konzerválószerek, élelmiszer színezékek stb.

Ezek alkalmazása bőrtüneteket csalánkiütés válthatnak ki, valamint asztmát, migrént.

A vizsgálatok folyamatát és lényegét pontosan elmagyarázom!

Bejelentkezés: 06-20-970-8600 

(A fent felsorolt tüneteket nem csak kontaktallergia okozhatja, egyéb megbetegedés is lehet ezért javasoljuk, hogy a tünetek megjelenésekor forduljon orvosához!)